Az Athéntól mintegy 150 km-re délkeletre, a keleti Peloponnészoszon található Mükéné ókori városa Görögország egyik legfontosabb történelmi és régészeti helyszíne.

A város ihlette Homérosz költőt két híres költeményének, az Iliásznak és az Odüsszeiának megírására, és egy egész történelmi korszaknak, a mükénéi civilizációnak adta a nevét, amely Görögországban körülbelül i. e. 1600 és 1100 között virágzott, és a 13. század körül érte el a csúcspontját.

A települést először Heinrich Schliemann régész tárta fel, aki Trója és Tyrin városát is feltárta, így elnyerte a "mükénéi régészet atyja" nevet.

Jogi nyilatkozat: Ez a bejegyzés affiliate linkeket tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ha rákattintasz bizonyos linkekre, majd később megveszel egy terméket, kapok egy kis jutalékot.

Útikalauz a mükénéi régészeti lelőhelyhez

Mükéné története

Az i. e. második évezredben Mükéné a görög civilizáció egyik fő központja és katonai erődítménye volt, amely Dél-Görögország, a Kükládok és Délnyugat-Anatólia nagy részét uralta.

A számítások szerint a fellegvár és a környező város i. e. 1250-ben, csúcspontján 30 000 lakosú volt, területe pedig 32 hektár. A régészek kutatásaik során elsősorban tárgyi emlékekre támaszkodnak, hogy megteremtsék a civilizáció elfogadott történelmi keretét.

Úgy tartják, hogy Mükéné a XV. században vált az égei-tengeri civilizáció fő központjává, és ezzel ténylegesen véget ért a minószi hegemónia időszaka i. e. 1450-ben. A mükénéi terjeszkedés az egész Égei-tengeren folytatódott, egészen a XII. századig, amikor a mükénéi civilizáció is hanyatlani kezdett.

A város végső pusztulása a Földközi-tenger keleti részén a bronzkorban bekövetkezett szélesebb körű összeomlás része volt, mivel a Kr. e. 12. század körül Dél-Görögország összes palotakomplexumát felégették.

A pusztulást általában természeti katasztrófák, de a rejtélyes "tengeri népek" néven ismert tengeri fosztogatók is okozhatták, akik megzavarták a periféria kereskedelmi hálózatait, káoszt okozva az Égei-tengeren. Mindenesetre maga Mükéné is leégett ezen események következtében a 12. század folyamán.

Mükéné régészete

A Mükénében és környékén feltárt számos tárgyi lelet alapján láthatjuk, hogy a mükénéi társadalom túlnyomórészt katonai jellegű volt, és a művészetek kevésbé voltak fejlettek.

Számos mükénéi edényt találtak azonban a Földközi-tenger medencéjében, főként Dél-Olaszországban és Egyiptomban. Ezeken kívül számos más használati tárgyat is találtak az ókori lelőhelyen, például elefántcsont faragványokat, számos arany dísztárgyat, bronz fegyvereket és ékszereket.

Az aknasírokban talált ékszerek híres példája az Agamemnon arany maszkja, amelyről úgy tartják, hogy a mitikus Agamemnon király halálos maszkja.

Mükéné fellegvára, vagy anaktoron, egy Argosz völgyére néző domb lejtőjén épült. A fellegváron belül számos ház, középület, raktár és ciszterna maradványait tárták fel.

A város tetején található az Akropolisz, a település legmagasabb pontja, ahol a király lakott. A fellegvárat is minden oldalról védték a masszív küklopszi falak, amelyeket három szakaszban (kb. i. e. 1350, 1250 és 1225) építettek, kivéve az egyik szárnyat, ahol egy meredek szakadék biztosított természetes védelmet.

Ezek hatalmas kövekből készültek, amelyeket a legenda szerint a Küklopszok építettek. A fellegvár bejáratát Oroszlánkapunak nevezik, mivel a kapu feletti kőbe két nőstény oroszlánt véstek.

Közvetlenül a fellegváron kívül található egy sírhálózat, amely az ősök imádásának terében kialakított "Sírkör A" és a "Sírkör B" néven ismert, négy tholos sírt tartalmaz, amelyek a körülvevő falukról kapták a nevüket, valamint több, mélyebbre süllyesztett aknasírt, amelyekben költségekben nyugvó sírokat találunk.

A leghíresebb közülük az "Atreusz kincse" néven ismert tholoszi sír. Ezt a sírt már a középkorban vagy az oszmán időkben kifosztva találták meg, ezért az ásatáskor nagyon kevés tárgyat találtak benne. T

A sírnak hatalmas karzatok és magas méhkas boltozat volt, és valószínűleg a Kr. e. 14. század körül épült. Néhány törött csontot és ivópoharat is találtak a sírban, amelynek falait Kr. e. 1200 körül, egy földrengés okozta nagy pusztítás után bővítették ki.

A citadellától nem messze található Klütaimnésztra, Agamemnón legendás feleségének sírja, valamint Aegisztosz sírja, aki arról ismert, hogy szeretőjével, Klütaimnésztrával együtt megszervezte Agamemnón meggyilkolását.

A helyszínen feltárt számos értékes tárgyat, például Nesztor kelyhét, Agamemnón maszkját és az ezüst ostromritont a fellegvár mellett található Régészeti Múzeumban állítják ki. 1999-ben Mükéné ókori lelőhelyét az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Hogyan juthatsz el Athénból Mükénébe

Mükéné Athéntól 150 kilométerre délkeletre található. Ha az athéni nemzetközi repülőtérre érkezik, bérelhet autót, és az Athén-Tripoli autópályán haladva Nafplio, majd Mükéné felé veheti az irányt. Mükéné remek kiegészítője bármely peloponnészoszi kirándulásnak. Az út kevesebb mint egy óra 30 percet vesz igénybe.

Mükénébe busszal (ktel) is el lehet jutni, a menetrendért kattintson ide. A nyilvános busz megáll Fichti faluban, amely 3,5 km-re van a régészeti lelőhelytől. A látogatók taxival is eljuthatnak a faluból Mükénébe, a buszút körülbelül 1 óra 45 percet vesz igénybe mindkét irányba.

Végezetül, Athénból indulhat egy vezetett túra, amely összeköti a mükénéi látogatást az epidauroszi ókori színházzal, amely szintén az UNESCO örökség része.

Kattintson ide további információkért és vezetett túrára való jelentkezésért. .

Jegyek és nyitva tartás

Jegyek:

Teljes : €12, Csökkentett : 6 € (ez tartalmazza a belépőt a régészeti lelőhelyre és a múzeumba).

November-március: 6 euro Április-október: 12 euro.

A 20 eurós kombinált jegy Mükéné (a régészeti lelőhely, a múzeum és az Atreusz kincse), Tiryns, Asini, Palamidi, Nafplio múzeuma és az argoszi Bizánci Múzeum megtekintésére érvényes, és a kiállítástól számított 3 napig érvényes.

Ingyenes belépő napok:

március 6.

április 18.

május 18.

Szeptember utolsó hétvégéjén évente

október 28.

Minden első vasárnap november 1-től március 31-ig.

Nyitva tartás:

Télen:

08:00-17:00

01-01-2021-től 08:00-15:30-ig

Nyár:

Április : 08:00-19:00

2021.05.02-tól - 2021. augusztus 31. : 08:00-20:00-ig

Szeptember 1. - szeptember 15. : 08:00-19:30

Szeptember 16-30. : 08:00-19:00

Október 1-15. Október 15. : 08:00-18:30

Október 16-31. Október 31. : 08:00-18:00

Nagypéntek: 12.00-17.00 Nagyszombat: 08.30-16.00

Zárva:

január 1.

március 25.

május 1.

Ortodox húsvét vasárnap

december 25.

december 26.