Az Égei-tenger egyik legrégebbi és legfontosabb régészeti lelőhelyeként ismert Akrotiri egy hírhedt őskori település, amelynek romjai Thira szigetén (a mai Szantorini) találhatók.

Jogi nyilatkozat: Ez a bejegyzés affiliate linkeket tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ha rákattintasz bizonyos linkekre, majd később megveszel egy terméket, kapok egy kis jutalékot.

Az Akrotiri régészeti lelőhely története

Az első lakott hely a késő neolitikumból (legalább a Kr. e. 4. évezredből) származik, és őstörténete szorosan összefonódott a Kréta szigetén virágzó minószi civilizációval.

Akrotiri már a Kr. e. 3. évezredben, az úgynevezett kükládiai kultúra idején elkezdett felemelkedni jelentőségében és hírnevében, köszönhetően fontos geopolitikai és geostratégiai elhelyezkedésének, amely tényezők lehetővé tették, hogy gazdag kereskedőkikötővé váljon, amely a görög szárazföldről származó árukkal kereskedett, miközben kapcsolatokat tartott fenn Krétával, Ciprussal, Szíriával és Egyiptommal is.

Idővel Akrotiri az Égei-tenger egyik fő városi központjaként és kikötőjeként vált ismertté, valamint a rézkereskedelem fontos pontjaként a tágabb térségben.

Akrotirit gyakran "görög Pompeji"-ként emlegetik, mivel a helyszínt vulkáni hamu borította be a szigeten történt robbanás következtében, i.e. 1600 körül. Általánosan elfogadott, hogy ez volt az elmúlt 4000 év legnagyobb vulkánkitörése.

Fontos különbség azonban, hogy Akrotiriben nem találtak sem állati vagy emberi maradványokat, sem aranyat, sem más nemesfémet, ami arra engedi következtetni a régészeket, hogy a sziget lakóinak volt elég idejük a város kiürítésére. Mindazonáltal még mindig nem tudni, hogy az emberek hová vándoroltak, vagy miért nem tértek vissza.

A robbanás következtében a település megőrzése kivételes, ami Görögország egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyeként és a korabeli kultúrára vonatkozó információk mélyreható forrásaként jellemzi.

Számos épület falai a mai napig fennmaradtak, valamint jelentős számú használati tárgy és freskó, amelyeket a kükládiai művészet remekműveinek tartanak. Érdemes megjegyezni, hogy a települést Platón Atlantisz történetének lehetséges ihletőjeként jelölték meg.

A lelőhelyen 1967-ben kezdődtek szisztematikus ásatások, amelyeket Spyridon Marinatos professzor kezdett el az Athéni Régészeti Társaság égisze alatt. Pontosabban abban a reményben döntött úgy, hogy ásatásokat végez Akrotirinél, hogy igazolni tudja régi, az 1930-as években publikált elméletét, miszerint a thirai vulkán kitörése volt felelős a minószi civilizáció összeomlásáért.

Szerinte ez megmagyarázná a knósszoszi habkő jelenlétét, valamint a nagy civilizáció hirtelen elárasztását és végső soron elpusztulását. Mindenesetre halála óta az ásatásokat Christos Doumas professzor sikeres irányításával folytatják.

Akrotiri települése jelentős számú figyelemre méltó jellemzőt mutat be. Kidolgozott csatornarendszerrel és kifinomult házakkal büszkélkedhetett, amelyek tágasak, többemeletesek, kőből és sárból készültek, erkélyekkel, padlófűtéssel, valamint hideg és meleg folyóvízzel rendelkeztek.

Nézze meg: Régészeti buszos túra Akrotiri ásatások & Vörös strand.

Mindezek jellemzőek voltak a korabeli kükládi építészetre, továbbá a felső emeleteken nagy ablakok és impozáns falfestmények voltak, a pincéket többnyire raktárként és műhelyként használták, a házakat pedig keskeny, kővel burkolt utcák vették körül.

Ami a telepesek mindennapi életét illeti, azt találjuk, hogy az itt élők többnyire gabonaféléket, például búzát, árpát, hüvelyeseket, olajbogyót és szőlőt termesztettek. A virágzó gazdasághoz hozzájárult még az állattenyésztés, a halászat és a hajózás, míg a lakosok mérnöki, építészi, várostervezői, építői, sőt művészi foglalkozásai is kiderülnek az alábbi adatokból.A lakosok méhészkedéssel és - különösen a nők - szövéssel és sáfránygyűjtéssel is foglalkoztak.

Érdemes megjegyezni, hogy a helyszínen nem találtak olyan palotákat, mint a minószi Krétán, ami arra utal, hogy Akrotiri népe demokratikus és egyenlőségi társadalmat élt, ahol nem voltak társadalmi hierarchiák.

Az itteni emberek azonban társadalmi státuszukat és magasabb életszínvonalukat, valamint művészi képességeiket és tehetségüket úgy mutatták be, hogy házaikat gazdag műalkotásokkal díszítették. A fennmaradt falfestmények a kükládiai művészet remekművei, de értékes információforrásként szolgálnak a korabeli emberek életéről is, mivel általában a mindennapi élet, a vallási gyakorlatok jeleneteit ábrázolják,és a természet.

Az alkalmazott technika a freskó, valószínűleg a minósziak hatása alatt, ahol a freskófestést frissen lerakott vagy nedves mészvakolaton végzik. A leggyakrabban használt színek a fehér, sárga, vörös, barna, kék és fekete. Összességében az akrotiri freskók rendkívül fontosnak számítanak a minószi művészet általános tanulmányozása szempontjából, mivel sokkal jobb állapotban maradtak fenn, mint a minósziaknál.Kréta.

A fazekasság szintén rendkívül fejlett művészeti forma volt az őskori településen, a területen feltárt számos és jó minőségű edény alapján. Ezek mindenféle méretben, formában és színben léteztek, mind háztartási, mind esztétikai célokra.

Mivel a fazekasság számos célt szolgált, sok mindent megtudhatunk belőle az akrotiri társadalomról. Sok olyan edényt találtak, amelyeket tárolásra, szállításra, főzésre és étkezésre, valamint más különféle tevékenységekhez használtak, mint például fürdőkádak, olajlámpák, virágcserepek stb.

A bútorokat illetően számos negatívot készítettek a széthullott fatárgyakról, mivel a várost elborító vulkáni hamu nagy mennyiségben behatolt az épületek minden helyiségébe. Ezeket a negatívokat formaként használva egy bizonyos folyékony gipszet lehet önteni, hogy a bútorok egyes részeinek vagy akár egész bútoroknak, például ágyaknak, asztaloknak és székeknek az öntvényeit készítsék el.

Az Akrotiri régészeti lelőhely nyitvatartási ideje

Télen:

Szerda - Hétfő 08:30 - 15:30

Nyár:

Szerda - Hétfő 08:30 - 15:30

Kedd zárás

Jegyek az Akrotiri régészeti lelőhelyre

Jegyek: Teljes árú: 12 €, kedvezményes: 6 €.

Különleges jegycsomag: Teljes árú: 15 € - A különleges 3 napos csomagjegy tartalmazza a belépést Akrotiri régészeti lelőhelyére, az ókori Théra régészeti lelőhelyére és az őskori Théra múzeumába.

Ingyenes belépő napok:

március 6.

április 18.

május 18.

Szeptember utolsó hétvégéjén évente

október 28.

Minden első vasárnap november 1-től március 31-ig.

Nézze meg: Régészeti buszos túra Akrotiri ásatások & Vörös strand.

Szantorinire tervez kirándulást? Nézze meg a többi útikönyvemet:

Egy nap Szantoriniben

2 nap Szantorini

4 nap Szantoriniben

Hány napot érdemes Szantorinin maradni?

Útikalauz Oia, Szantorini

Santorini a költségvetésből

A legjobb szigetek Santorini közelében