A művészet számos formája közül, amelyet az ókori Görögország hozott a világra, az építészet a legnagyobbak között áll. Az ókori görög építészet volt az első, amely egységes szabályokat vezetett be, amelyek mélyen befolyásolták a római építészetet, és ezen keresztül az építészetet mind a mai napig.

Az ókori görög építészet a klasszikus korban, a korai felemelkedés során három különböző rendre fejlődött ki: a dór, az ión és a korinthoszi építészetre. Mindegyik rendre jellemzőek voltak az oszlopok sajátos jellemzői, amelyek a formális, középületek, például stadionok és színházak alapját képezték.

A görög oszlopok 3 típusa

A dór rend

Parthenon Athén

A három rend közül a dór rend a klasszikus építészet legkorábbi rendjeként áll, és egyúttal döntő fordulópontot jelent a mediterrán építészetben, mivel a monumentális építészet ebben a pillanatban tért át a mulandó anyagokról - mint például a fa - az állandó anyagokra, nevezetesen a kőre.

Ez a rend a Kr. e. 7. század eleje felé jelent meg, így ez a legrégebbi, legegyszerűbb és legmasszívabb rend. A görög szárazföldön jelent meg, és a Kr. e. 5. század elejéig ez maradt a görög templomok építésének uralkodó rendje, bár a század nagy építményei - különösen az athéni Parthenon kánonja - még mindig ezt használták.

A dór oszlopok az ión és a korinthoszi oszlopokhoz képest vaskosabbak és vastagabbak, de egyszerűbbek és egyszerűbbek is voltak, simább és kerekebb fejezettel. Egyedi talapzat nélkül készültek, és közvetlenül a stilobátusra helyezték őket. A dór oszlopok későbbi formái azonban szabványos talapzattal készültek, amely egy lábazatból és egy torusból állt.

Athéné Prónaia temploma Delphoiban

Továbbá az oszlopokat jellemzően szorosan egymás mellé helyezték, és a szárakba homorú íveket faragtak. A fejezetek meglehetősen egyszerűnek tűnnek, alul lekerekített részekkel (az echinók), felül pedig négyzet alakúak (az abakák). A dór oromzat fagyasztása triglifákra (három függőleges sávból álló egység, amelyeket barázdák választanak el) és metópákra (a domborművekkét triglifa között).

Lásd még: Görögország januárban: Időjárás és tennivalók

A rend korai példáinak az argoszi Héra szentélyt, valamint a közép-görögországi Delphiben található Athéné Prónaia templomának részét képező korai dór fejezeteket tekintik. A dór rend mindazonáltal a legteljesebb és legmagasabb kifejeződését a Kr. e. 447 és 432 között Athénban épült Parthenonban találja meg, amelyet Iktinosz és Kallikratész tervezett.

Héphaisztosz temploma

Az Athéné istennő tiszteletére épült Parthenónt peripterális dór templomnak nevezik, mivel az oszlopok a templom peremén helyezkednek el. A dór rend másik nevezetes példájának tekinthető az athéni Héphaisztosz-templom, amely szinte teljes egészében márványból épült Kr. e. 479 és 415 között.

A jóniai rend

Az ión rend a 6. század közepén keletkezett Ióniában, amely Közép-Anatólia egyik tengerparti régiója volt, ahová a görögök az i. e. 11. században vándoroltak. Az ión fővárosra jellemző az echinusban található két ellentétes volutás (más néven "tekercses"), valamint a vékony, bordázott oszlopok, amelyeknek nagy alapjuk van.

Az echinust tojás-dárda motívum díszíti, míg az ión tengelyt négyel több fuvola díszíti, mint a dór tengelyt (összesen 24). Az oszlop talapzatán két ívelt díszléc, az úgynevezett tori található, amelyeket skócia választ el egymástól.

A szamoszi Héraion

Ezt a rendet továbbá az entasis, az oszlop tengelyének íves elvékonyodása jelzi. Az ión rend magassága kilencszerese az alsó átmérőjének, míg maga a tengely nyolc átmérőjű. Az entablatúra architrávja leggyakrabban három lépcsős sávból (fasciae) áll, míg a frízen a dór triglif és a metopé hiányzik. Egyes esetekben a frízhez afolyamatos díszítés, például faragott figurák.

A ión rend az i. e. 5. századra került át a görög szárazföldre. A Szamosz szigetén található, i. e. 570-560 között épült monumentális Héra-templomot a nagy ión építmények egyikeként tartják számon, bár hamarosan földrengés pusztította el, és a templomnak csak a ión oszlopok maradtak meg.

Erechtheion az Akropoliszon Athénban

Az efezusi Artemisz templom, amely egykor a világ hét csodája közé tartozott, szintén ión tervezésű volt. Artemiszium néven is ismert, Krószosz, Lídia királya építtette Kr. e. 550-ben, és hírhedt volt méreteiről. Athénban az ión rend befolyásolja a Parthenon egyes elemeit, nevezetesen a templom cella-ját körülvevő frízt, a Propilaiát, és a külső rendet aaz Erechtheion építése.

Lásd még: Mit lehet tenni Patmosz, Görögország - 2022 útmutató

A korinthusi rend

A korinthoszi rend a klasszikus építészeti rendek közül a legkésőbbi, de stílusában és kifinomultságában is a legfejlettebb. Ezt a rendet a római építészet is gyakran alkalmazta, kisebb eltérésekkel, így alakult ki a kompozit rend.

A rend eredete Korinthoszban keresendő, ahol - ahogy Vitruvius építészeti író állítja - Kallimachus szobrász volt az első, aki az 5. században megrajzolt egy akantuszlevelekből álló csoportot, amely körülvett egy emlékkosarat.

Lysicrates choragikus emlékműve

A korinthoszi rendet a görög rendek közül a legelegánsabbnak és legkifinomultabbnak tartják. Jellemzője a díszes, két sor akantuszlevéllel és négy tekerccsel díszített kapitális. A korinthoszi tengely 24 fuvolával rendelkezik, és az oszlop tíz átmérőjű.

A karzaton a frízt általában szobrászati domborművekkel díszítették. Az előző két rendtől eltérően ez a rend nem a faépítészetből származik, hanem közvetlenül a ión rendből nőtt ki a Kr. e. 5. század közepén.

Olimpiai Zeusz temploma Athénban

A Kr. e. 335 és 334 között épült athéni Lüszikratész Choragosz-emlékművet a legrégebbi ismert korinthoszi rend szerint épült épületnek tartják. E rend másik szép példája az Olümposzi Zeusz temploma, más néven az Olympeion. Több évszázad alatt épült, és az ókor egyik legnagyobb épületének tartják, összesen 104 oszlopot tartalmaz.