Héra a 12 olümposzi isten egyike, Zeusz testvére és felesége, így az istenek királynője volt. Ő volt a nők, a házasság, a szülés és a család istennője, és széles körben anyaszereplőként tekintettek rá, aki az esküvők és más fontos társadalmi szertartások élén állt. Ez a cikk néhány érdekes tényt mutat be az Olümposz királynőjéről.

14 vicces tény Héra görög istennőről

Héra neve a hora szóhoz kapcsolódik.

A Héra szó gyakran kapcsolódik a görög hora szóhoz, amely évszakot jelent, és gyakran úgy értelmezik, hogy "érett a házasságra". Ez világossá teszi Héra státuszát, amelyet a házasság és a házasélet istennőjeként töltött be.

Az első zárt, fedett templomot Hérának szentelték.

Zeusz felesége nagy valószínűséggel az első istenség is, akinek a görögök zárt, fedett templomi szentélyt szenteltek. Kr. e. 800 körül épült Szamoszon, de végül a szamosi Héraion váltotta fel, amely az egyik legnagyobb görög templom, amelyet az ókorban építettek.

Héra újjászületett apjából, Kronoszból...

Miután Héra megszületett, apja, a titán Kronosz azonnal elnyelte, mivel jóslatot kapott, hogy egyik gyermeke meg fogja őt buktatni. Kronosz feleségének, Rheának azonban sikerült elrejtenie Zeuszt, a hatodik gyermekét, és megmenteni őt tőle.

Zeusz felnőtt, olimposzi pohárhordozónak álcázta magát, megmérgezte apja borát egy bájitallal, és rászedte, hogy igyon belőle. Ez oda vezetett, hogy Kronosz kitagadta Zeusz testvéreit: nővéreit, Hesztiát, Demetert és Hérát; valamint testvéreit, Hádészt és Poszeidónt.

Hérát Zeusz rászedte, hogy feleségül menjen hozzá...

Mivel Héra először visszautasította Zeusz közeledését, a férfi átalakult kakukká, mivel jól tudta, hogy Héra nagyon szereti az állatokat. Ezután kirepült az ablakán, és úgy tett, mintha a hideg miatt bajban lenne. Héra megsajnálta a kismadarat, és amikor a karjába vette, hogy felmelegítse, Zeusz visszaváltozott önmagává, és megerőszakolta. Héra ekkor szégyellte, hogy kihasználják, és megerőszakolta.így végül beleegyezett, hogy feleségül megy hozzá.

Hérát gyakran féltékeny feleségként ábrázolták.

Bár Héra hűséges maradt Zeuszhoz, a férfi számos házasságon kívüli viszonyt folytatott más istennőkkel és halandó nőkkel. Ezért Hérát gyakran ábrázolták zsémbes, féltékeny és birtokló feleségként, és a házasságon belüli hűtlenséggel szembeni mérhetetlen gyűlölete miatt gyakran úgy tekintettek rá, mint a házasságtörőket büntető istenségre.

Héra az egyik legszebb halhatatlan lénynek számított.

Héra nagyon büszke volt szépségére, és ezt igyekezett hangsúlyozni azzal, hogy magas koronát viselt, ami még szebbé tette őt. Emellett nagyon gyorsan dühbe gurult, ha úgy érezte, hogy szépségét fenyegetik. Amikor Antigoné azzal dicsekedett, hogy a haja szebb, mint Héraé, kígyókká változtatta. Hasonlóképpen, amikor Párisz Aphroditét választotta a legszebb istennőnek, Héra eljátszott egydöntő szerepet játszott a görögök trójai háborúban aratott győzelmében.

Héra egy fesztivált szentelt a tiszteletére

Négyévente egyes városállamokban Héraia elnevezésű, kizárólag nőkből álló atlétikai versenyt rendeztek. A verseny elsősorban a hajadon nők gyalogos versenyéből állt. A győztes leányoknak olajbogyóból készült koronát és az ünnepség részeként Hérának feláldozott tehén egy részét ajánlották fel. Azt a kiváltságot is megkapták, hogy Hérának a nevével feliratozott szobrot szentelhettek.

Héra 7 gyermeket szült

Héra 7 gyermek édesanyja volt, akik közül Arész, Héphaisztosz, Héba és Eileithyia a legismertebbek. Arész a háború istene volt, és a híres trójai háborúban a trójaiak oldalán harcolt.

Héphaisztosz Zeusszal való egyesülés nélkül született, és Héra csúfsága miatt születésekor kidobta az Olümposz hegyéről. Héba az ifjúság istennője volt, Eileithiát pedig a szülés istennőjének tartották, akinek hatalmában állt késleltetni vagy megakadályozni a szülést.

Héra több epithetonja is volt

Az Olümposz királynője cím mellett Héra számos más melléknevet is viselt, például "Alexandros" (az emberek védelmezője), "Hyperkheiria" (akinek a keze fent van) és "Teleia" (a megvalósító).

Hérának sok szent állata volt

Héra több állat védelmezője volt, ezért "az állatok úrnőjének" is nevezték. Legszentebb állata a páva volt, jelezve azt, amikor Zeusz átváltozott és elcsábította őt. Az oroszlán is szent volt számára, mert az húzta anyja szekerét. A tehenet is szentnek tartották számára.

Nézze meg: A görög istenek szent állatai.

Héra különös módon fogantatta gyermekeit.

Héra néhány gyermeke Zeusz segítsége nélkül fogant meg. Például Arészt, a háború istenét egy különleges virág révén fogantatta meg Olenusztól, míg Hébétől, az ifjúság istennőjétől rengeteg saláta elfogyasztása után esett teherbe. Végül Héphaisztosz tiszta féltékenységből jött világra, miután Zeusz Athénét szült a fejéből.

Héra és Perszephoné a gránátalmán mint szent gyümölcsön osztozik.

Az ókorban úgy hitték, hogy a gránátalma szimbolikus jelentőséggel bír. Perszephoné számára a gránátalma elfogadása Hádésztól azt jelentette, hogy valamikor vissza kell térnie az alvilágba. Héra számára viszont ez a gyümölcs a termékenység szimbóluma volt, mivel ő a szülés istennője is.

Héra segített az argonautáknak az Aranygyapjú megszerzésében.

Héra soha nem felejtette el, hogy a hős Jászon segített neki átkelni egy veszélyes folyón, miközben öregasszonynak álcázta magát. Ezért döntő segítséget nyújtott Jászonnak az aranygyapjú megtalálásában és Iolcus trónjának visszaszerzésében.

Héra állatokká és szörnyekké változtatta az embereket, amikor dühös volt.

Ellentétben Zeusszal, aki állatokká változtatta magát, hogy szép nőket csábítson el, Héra szép nőket változtatott vadállatokká, amikor dühös volt férje ügyei miatt. Az istennő Ió nimfát tehénné, Kallistó nimfát medvévé, Líbia királynőjét, Lamiát pedig gyermekevő szörnyeteggé változtatta.