Hádész és Perszephoné mítosza a görög mitológia egyik legismertebb szerelmi és elrablási története. Perszephoné, más néven Kore, az olümposzi istennő, Demeter lánya volt, ezért a növényzettel és a gabonával hozták kapcsolatba.

Hádész, az alvilág istenének felesége, valamint Zeusz és Poszeidón testvére volt. Ebben az alakjában az alvilág királynőjének és a halottak lelkének védelmezőjének tekintik. Perszephoné az Eleuszi misztériumokhoz, az ókor legnagyobb vallási beavatásaihoz is kapcsolódik.

Hádész és Perszephoné mítosza

A mítosz szerint Hádész azonnal beleszeretett az isteni szépségű Perszephonéba, amikor egy napon meglátta őt a természetben virágot szedni. A tett helyszínét a hagyomány szerint vagy Szicíliába (amely termékenységéről híres), vagy Ázsiába helyezik. Ekkor megkérte bátyját, az emberrablásban jártas Zeuszt, hogy segítsen neki, és így ketten kitaláltak egy tervet a lány csapdába ejtésére.

Ahogy Kore a társaival játszott, észrevett egy gyönyörű sárga virágot, a nárciszt. Felszólította játszótársait, a tengeri nimfákat, hogy kísérjék el, de azok nem mehettek vele, mert ha elhagyják a vízpartjukat, az a halálukkal járna.

Ezért úgy döntött, hogy egyedül megy, és kitépi a virágot Gaia kebeléből. Minden erejével húzta, és a nárcisz csak nagy erőfeszítések árán jött ki.

Ami még érdekelhet: Az Olümposz 12 istene.

Azonban legnagyobb ijedelmére látta, hogy az apró lyuk, amelyből a virágszárat kihúzta, rohamosan növekszik, míg végül egy hatalmas, hatalmas szakadékhoz kezdett hasonlítani. Az istenek hatására Perszephoné alatt felhasadt a föld, és ekkor a föld alá csúszott. Így Hádész csapdába ejthette őt földalatti birodalmában, ahol feleségévé tette.

Bár Perszephoné eleinte nagyon boldogtalan volt az alvilágban, idővel megszerette Hádészt, és boldogan élt vele. Közben Demeter a Föld minden szegletében kutatni kezdett a drága lánya után, és bár Héliosz (vagy Hermész) elmondta neki lánya sorsát, ő mégis folytatta vándorlását, öregasszonynak álcázva magát, fáklyával a kezében, kilenc hosszú napon és kilenc napon keresztül.hosszú éjszakákat, míg végül megérkezett Eleusziszba.

Az istennő ott gondozta Démophónt, Keleosz, Eleuszisz királyának fiát, aki később gabonát ajándékozott az emberiségnek, és tanította a földművelést. Az istennő tiszteletére templomot is építettek, és ezzel kezdetét vette az ünnepelt eleusziszi szentély és az eleuszi misztériumok, amelyek több mint egy évezredig tartottak.

Miután elkészült az eleusziszi templom, Démétér visszavonult a világtól, és benne élt. De haragja és szomorúsága még mindig nagy volt, ezért nagy szárazságot teremtett, hogy meggyőzze az isteneket, engedjék el lányát Hádészból.

Mivel a szárazság sokak életébe került, Zeusz végül Hermészt küldte, hogy győzze meg Hádészt, engedje el rosszul szerzett menyasszonyát. Így kompromisszum született: Hádész tanácskozott Zeusszal, és mindketten úgy döntöttek, hogy Perszephoné minden évben nyolc hónapig a földön élhet, a fennmaradó időben pedig az alvilágban lesz az ő oldalán.

Mielőtt azonban feladta volna a lányt, Hádész egy gránátalmamagot tett a lány szájába, mert tudta, hogy annak isteni íze arra készteti majd, hogy visszatérjen hozzá. Az ókori mitológiában a fogvatartó gyümölcsének elfogyasztása azt jelentette, hogy az embernek végül vissza kell térnie a fogvatartóhoz, így Perszephoné arra volt kárhoztatva, hogy minden évben négy hónapig visszatérjen az alvilágba.

Így Hádész és Perszephoné mítosza a tavasz és a tél eljöveteléhez kapcsolódik: Kore alászállása az alvilágba a tél eljövetelének allegorikus megjelenítése, amikor a föld nem termékeny és nem ad termést, míg az Olümposzra való felemelkedése és az anyjához való visszatérése a tavasz eljövetelét és a betakarítás időszakát jelképezi.

Perszephoné eltűnése és visszatérése volt a témája a nagy elleuszi misztériumoknak is, amelyek a beavatottaknak a halál utáni tökéletesebb életet ígérték. Ezért ez a mítosz és a hozzá kapcsolódó misztériumok magyarázzák a természet évszakainak változását és a halál és újjászületés örök körforgását.

Ez is érdekelhet:

25 népszerű görög mitológiai történet

15 nő a görög mitológiában

Gonosz görög istenek és istennők

12 Híres görög mitológiai hősök

Herkules fáradozásai

Képhitelesítés: Festő ismeretlen(Életkor: 18. század), Public domain, via Wikimedia Commons